Vass Lajosra emlékeztek a Népfőiskolán
Több mint félezer hazai és határon túli résztvevő zeneszóval, népdalokkal, néptánccal,
képekkel, faragott padokkal és szoboravató ünnepséggel köszöntötte a tavaszt,
a természet újjászületését március 27-én, szombaton a Lakitelek Népfőiskolán.
Negyven esztendővel ezelőtt a televízió „Röpülj páva” népdalos vetélkedője, Vass Lajos zeneszerző elbővülő egyénisége, vonzereje országos mozgalmat indított. Hatására szinte minden településen népdalkör alakult. Lakiteleken először 1971 novemberében Gyöngyösi György és Lezsák Sándor szervezett Vass Lajossal járási népdalos találkozót a helyi művelődési házban. Szombaton a Lakitelek Népfőiskolán erről is megemlékeztek.
Az egész délutánt kitöltő rendezvénysorozat Vass Lajos zeneszerző Dániel nevű fiának fotókiállításával kezdődött a Kölcsey Házban.
– Vass Dániel életsorsában szinte törvényszerű volt, hogy zenei pályája kényszerű félbeszakadása után, megtalálva a lehető legjobb kapaszkodót, éppen zenészeket kezdett fotózni – hangsúlyozta tárlatnyitó beszédében Agócs Sándor, költő, a lakiteleki Antológia Kiadó igazgatója.
Az esemény – a közben eleredő eső dacára – padavató körsétával folytatódott. A résztvevők végigjárták a Népfőiskola udvarán felállított, élő vagy már eltávozott neves közéleti személyiségekről elnevezett, mívesen faragott pihenttő padokat, s mindegyiknél megállva, a házigazda Lezsák Sándor rövid visszatekintése után, Budai Ilona népdalénekesnek, Birinyi József népzenekutatónak és Faragó Laura népdalénekesnek, a „Röpülj páva!” televíziós vetélkedő egykori győztesének, valamint a tíz népdalkör, illetve kórus tagjainak segítő „irányításával” elénekelték a pad szellemi névadójának legkedvesebb népdalát.
A körséta után Faragó Laura kért szót: – Köszönöm Lezsák Sándornak, hogy Tamási Áron szellemében ilyen csodálatos nappal ajándékozott meg mindnyájunkat. Köszönöm, hogy ebből az országból és népéből hazát és nemzetet teremtett egy napra. És ebben az országban, ebben a nemzetben, ebben a hazában otthon lehettünk egy napon át.
Vass Lajos mellszobrát, melyet az élete századik esztendejében járó, s még mindig kiváló
erőnlétnek és egészségnek örvendő Búza Barna szobrászművész készített Faragó Laura és
Birinyi József leplezte le. Az ünnepségen a zeneszerző Dániel fia mellett jelen volt fivére, Vass József is.
A szoboravatót a lakiteleki Kösöntyű Néptánccsoport műsora követte.
A padfaragók, a művészek és a népdalkórusok megajándékozása után a házigazda Lezsák Sándor valamennyi résztvevőnek megköszönte közreműködését.
– Lát bennünket, onnan, az égi magasból, a „Nemzet karnagya” – ahogy
a szobor posztamensére írattam –, mert az volt Vass Lajos. Úgy hívta elő a dalt
az országból, hogy az aztán tovább visszhangzott a lelkünkben, s visszhangzik ma is,
évtizedek múltán. Azzal a sajátos mosollyal tette mindezt, amely ott van Búza Barna
szobrászművész alkotásán is, amely nyugalmat árasztott, s amely azt a képességét
jelenítette meg, amellyel nemcsak az emberek hangját, de a lelküket is megszólaltatta.
Sok tízezer, százezer emberét. Vass Lajos Röpülj páva műsorát úgy várták az emberek, hogy
ünneplősre fényesített lélekkel ült le a televíziókészülék elé.
Példázat előttünk Vass Lajos életműve. Azé az emberé, aki a lelkek fényesítését tartotta legfontosabb feladatának. És akiből olyan parázsló erő áradt, amely sohasem kormozott. Ha kellett, akkor lángolt, ha kellett, a hamu alatt izzott. Izzott, de nem aludt ki! – hangsúlyozta a politikus, aki bejelentette: valószínűleg nyár végére elkészül az a kiadvány, amely a Népfőiskola udvarán felállított padokat és alkotóikat lesz hivatott bemutatni.
Forrás: Lakitelek Népfőiskola Honlapja, Fotó: Horváth Géza, Szász András, Vass Dániel